Fermentált növényi trágya házilag
A fermentáció számomra mindig azt jelenti, hogy együtt dolgozunk a természettel, nem pedig ellene. Ahogy a káposztából vagy az uborkából élő, értékes élelmiszer készül, úgy a kertben is felhasználhatjuk ezt a csodálatos folyamatot. A növényi maradványokból fermentációval olyan természetes tápoldat készíthető, amely nemcsak a növényeket táplálja, hanem a talaj életét is támogatja.
Igen, és meglepően egyszerű. 🌿 A fermentált növényi trágya annyiban különbözik a hagyományos csalánlé készítésétől, hogy nem rothad, hanem irányított erjedéssel készül. Emiatt sokkal kevésbé büdös, több hasznos mikroorganizmust tartalmaz, és a növények is könnyebben hasznosítják.
Alaprecept
Hozzávalók:
1 kg friss zöld növényi alapanyag
1 liter klórmentes víz
20-30 g barna cukor vagy melasz (a fermentáció táplálásához)
- 10-20 ml hatékony mikroorganizmus (EM), vagy egy kevés aktív fermentlé (ha van)
Milyen növények alkalmasak?
csalán (nitrogénben gazdag)
fekete nadálytő (káliumban gazdag)
gyermekláncfű
útifű
cickafark
lucerna
lóhere
zsurló (kovasav)
egészséges gyomnövények
Virágzás előtti növényeket érdemes használni.
Elkészítés
Aprítsd fel a növényeket 2-5 cm-es darabokra.
Tedd egy műanyag vagy üveg edénybe.
Add hozzá a vizet.
Keverd bele a cukrot vagy a melaszt.
Add hozzá az EM-et.
Nyomkodd le úgy, hogy a növényeket ellepje a folyadék.
Zárd le lazán vagy használj kotyogós fedelet.
Fermentálás
20-28 °C az ideális.
10-21 nap alatt elkészül.
Néhány naponta engedd ki a keletkező gázt, ha légmentesen zárt edényt használsz.
Honnan tudod, hogy jó?
A jó fermentlé:
savanykás, gyümölcsös illatú,
barnás színű,
nem penészes,
nem bűzös.
Ha rothadó, dögszagú, akkor oxigén került bele vagy nem volt megfelelő a fermentáció.
Felhasználás
Öntözéshez
1:100-1:200 hígítás.
Lombtrágyának
1:300-1:500 hígítás.
Komposzt oltására
1:50 hígítás.
Mi marad a végén?
A visszamaradt növényi anyagot sem kell kidobni:
komposztba tehető,
talajtakaróként használható,
a veteményesbe sekélyen beásható.
Egy kis „mesterfogás”
Ha többféle növényt keversz, sokkal kiegyensúlyozottabb trágyát kapsz. Például:
50% csalán (nitrogén)
30% fekete nadálytő (kálium)
10% gyermekláncfű (ásványi anyagok)
10% cickafark vagy útifű (mikroelemek)
Szereted a természetes megoldásokat?
Ha érdekel a fermentálás, a kovászolás és a vegyszermentes kertészkedés, csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Felhasznált szakmai források
• University of Hawaiʻi, College of Tropical Agriculture and Human Resources: Natural Farming: Fermented Plant Juice (FPJ)
• JADAM Organic Farming, Dr. Youngsang Cho
• Korean Natural Farming (KNF) szakirodalom