TERMÉSZETES SAVANYÍTÁS OTTHONRÓL
Ezt most a saját tapasztalatom alapján írom le nektek.
Nemcsak kezdő fermentálóként vettem nagy hasznát annak, hogy megosztottam, mit készítek, hanem a mai napig ezt tapasztalom.
Amikor elkészítünk valamit, talán nem is gondolunk arra, mennyi minden rejlik egyetlen fotóban és a mellé írt receptben vagy néhány mondatos leírásban. Pedig sokkal több haszna lehet, mint elsőre hinnénk.
Tanulhatunk egymástól
Talán ez a legkézenfekvőbb.
Ha megmutatod, mit készítettél, milyen alapanyagokat és fűszereket használtál, mennyi sóval dolgoztál, hogyan állítottad össze az üveget, abból mások is tanulhatnak.
Lehet, hogy valaki éppen azon gondolkodik, mit kezdjen a kertben termett cukkinivel. Vagy még soha nem mert karfiolt fermentálni. Aztán meglátja a te üvegedet, elolvassa, hogyan készítetted, és azt mondja:
„Ezt én is kipróbálom!”
Igen, a te munkád is inspirálhat másokat. Akkor is, ha még kezdő vagy.
Nem kell különleges receptet alkotnod ahhoz, hogy valaki másnak ötletet adj.
Egy kicsit vissza is adhatunk abból, amit kaptunk
Én annak idején úgy éreztem, hogy ha már ennyi segítséget, ötletet és tudást kapok egy közösségtől, jólesik nekem is adni valamit cserébe.
Nekem ennek az egyik legegyszerűbb módja az volt, hogy megmutattam, mit készítettem. Egy fotót, egy receptet, egy tapasztalatot. Néha csak azt, hogy éppen mi került az üvegembe.
Nem azért, mert úgy éreztem, hogy ezt elvárják tőlem. Egyszerűen szerettem volna én is hozzátenni valamit ahhoz a közösséghez, amelytől én magam is olyan sokat kaptam.
És talán egy kicsit azt is jelentette:
Örülök, hogy itt lehetek. Jó közétek tartozni.
Azóta is így gondolok erre.
Egy közösség attól válik igazán élővé, hogy nemcsak kérdezünk és olvasunk, hanem amikor tudunk, mi is leteszünk valamit a közös asztalra.
Lehet az egy recept, egy jól sikerült ferment, egy kudarc tanulsága vagy akár csak egy apró ötlet.
Nem csak a tökéletesen sikerült fermenteket érdemes megmutatni
Sőt.
Ha valami félremegy, abból sokszor nagyon sokat lehet tanulni.
Ha van fényképünk, ismerjük a receptet, tudjuk, mennyi só került bele, hogyan készült, mióta fermentálódik és milyen körülmények között tartottuk, sokkal könnyebb közösen végiggondolni, mi történhetett.
Mi lehet az a fehér réteg a tetején?
Miért lett puha az uborka?
Miért futott ki a lé?
Normális-e az illata?
Miért nem történik látszólag semmi az üvegben?
Egy fénykép és egy pontos leírás sokszor többet mond, mint az, hogy:
„Valami baj van az uborkámmal. Mit csináljak?”
És ha megtaláljuk az okot, abból nemcsak az tanul, aki feltette a kérdést. Tanulhat belőle mindenki, aki elolvassa.
A saját munkádat is dokumentálod vele
Ennek az előnyét én a mai napig tapasztalom.
Az ember azt gondolja, hogy majd emlékezni fog.
„Persze, ebbe tettem egy kis gyömbért… vagy kettőt? Mennyi sóval is csináltam? És melyik fűszer volt benne, amitől ennyire finom lett?”
Aztán eltelik fél év vagy egy év, és bizony már nem olyan egyszerű. 😊
A telefonról időközben eltűnhetnek a képek, másik telefont veszünk, rendet rakunk a számítógépen, és egyszer csak sehol nincs az a régi feljegyzés.
Ha viszont annak idején készítettél róla egy posztot, ott marad a saját kis fermentálási naplód.
Később visszakeresheted, mit, hogyan és mikor készítettél.
És ott van az izgalom…
Tudom, milyen érzés, amikor elkészülnek az üvegek, szépen felsorakoznak, mi pedig kíváncsian várjuk, mi lesz belőlük.
Nézegetjük őket.
Megjelennek-e a buborékok?
Nem akar-e megszökni a lé?
Milyen lett a színe?
Ugye nincs semmi baja?
Szinte úgy dédelgetjük az üvegeinket, mint egy kisgyereket: csak nehogy valami bajuk essen. 😊
Különösen az első fermenteknél hatalmas élmény végigkövetni ezt a változást.
Éppen ezért érdemes időnként fényképet is készíteni róluk. Nemcsak a végeredményről, hanem akár közben is.
Később nagyon érdekes visszanézni, honnan indultunk, hogyan változott a fermentünk, és mi lett belőle végül.
Ezért arra biztatlak: mutasd meg!
Nem baj, ha kezdő vagy.
Nem baj, ha nem tökéletes a fénykép.
Nem baj, ha egyszerű receptet készítettél.
És az sem baj, ha valami nem egészen úgy sikerült, ahogy tervezted.
Tegyél fel róla egy képet, és írd mellé, hogyan készítetted.
Mert lehet, hogy éppen a te üveged ad bátorságot valaki másnak az első saját fermentjéhez.
Ha pedig valami félrement, abból együtt tanulhatunk.
Nem versenyzünk egymással. Nem azt keressük, kinek van a legszebb üvege vagy a legkülönlegesebb receptje.
Megosztjuk egymással azt, amit megtapasztaltunk.
Mert ma lehet, hogy te tanulsz valakitől valamit. Holnap pedig éppen a te posztod lesz az, ami segít valaki másnak.
Talán ettől lesz egy csoportból valódi közösség. 💚
Tanulunk egymástól, segítünk egymásnak, inspiráljuk egymást, és közben együtt figyeljük azt a kis világot, ami az üvegeinkben életre kel.
Ferment Nagyi 🫙🌿
💚 Te is szívesen lennél egy ilyen közösség tagja?
Várunk szeretettel, akár most ismerkedsz a fermentálással, akár már sok üveg sorakozik a polcodon. 😊
